Turul Állatorvosi Rendelő és Patika

Szívférgesség (Dirofilaria immitis)

A szúnyogok által terjesztett kór már hazánkban is szedi áldozatait

Napjainkban egyre többet hallani a szívférgességről, mely nagyon súlyos gondokat okozhat a kutyáknál. Régebben főként az amerikai kontinensre korlátozódott az előfordulása, de már akkor is előfordult mediterrán európai vidékeken (Spanyolország, Olaszország, Horvátország). Az elmúlt pár évben azonban megjelent Magyarországon is, mind több fertőződést regisztrálnak hazánkban is. De mit is lehet tudni erről a betegségről? Kell tőle félni? Emberekre veszélyes?

A kutyák szívférgességét egy parazita fonálféregfaj, a Dirofilaria immitis okozza. Úgynevezett vektor-betegség, egy közvetítő vektor-faj kell a fertőzéshez, mely ebben az esetben többféle szúnyogfaj. A szúnyog vérszívás során oltja be a fertőző lárvastádiumú férget, mely 2-3 hónap alatt érik prae-adult (fiatal felnőtt), majd újabb hónapok alatt szaporodni képes, peterakó adult (felnőtt) parazitává.  A felnőtt alakok – melyek akár 15-30 cm hosszúra is megnőhetnek – a szív jobb felében illetve a nagy vdirofiaria kép1énákban helyezkednek el, így komoly keringési zavarokat okozhatnak. A petékből kikelő lárvák a kisebb erekbe vándorolnak, ahonnan a szúnyogokba jutnak vérszívás során.

Tünetek:

Nagyszámú felnőtt féreg esetén heveny kórforma alakulhat ki. Ilyenkor a tünetek: hirtelen gyengeség, étvágytalanság, lefogyás, nehéz légzés, gyors szívverés, sokk, majd ezt követően 2-3 napon belül elhullással járhat. Idült kórforma esetén (ez a gyakoribb) a tüdőartériákban gyulladás, tüdőfibrózis, szívelégtelenség, magas vérnyomás, majd tüdőödéma, szívmegnagyodirofiaria kép2bbodás, illetve pangásos szívelégtelenség alakul ki. A jellemzőbb tünetek lehetnek a nyugtalanság, fáradékonyság, száraz köhögés, orrvérzés, nehézlégzés, majd fokozatos lesoványodás. Előfordulhat a lárvális alakok „téves” szöveti vándorlása, így alkalmanként a férgek az elülső szemcsarnokba is elvándorolhatnak.

Emberi fertőzés:

Emberben abortív fertőzést okoz, ami azt jelenti, hogy bár szívférgesség nem alakul ki, de a szúnyogok által bejuttatott lárvák a bőrbe vagy a tüdőbe eljutva gócokat okozhatnak, ami differenciál diagnosztikai nehézséget jelenthet, a tüdőbeli gócok akár rosszindulatú daganatoknak is tűnhetnek.

Kimutatás:

Vérből a lárvális alakokat, ún. mikrofiláriakat lehet kimutatni. Az egyik ilyen módszer a vércsepp analízis, a másik, jóval pontosabb képet adó módszer a Knott-teszt. E módszerekkel csak a lárvák jelenlétét tudjuk igazolni. A Magyarországon nagyon gyakori rokonfaj –  Dirofilaria repens ún. bőrférgesség mikrofiláriái mikroszkóposan nem különíthetőek el a D. immitiséitől, így a mikrofilária „pozitív” állatokat szerológiailag is tesztelni kell, mellyel eldöntjük, vajon bőr vagy szívférgességgel állunk-e szemben.

Kezelés, megelőzés:

A szívférgesség gyógykezelése nagyon nehéz és veszélyes, így inkább a megelőzésén van a hangsúly. A gyógykezelés csak kórházi körülmények között lehetséges, kortikoszteroid és oxigén támogatással, valamint „ketrec nyugalom” biztosításával. A kezelés hatására tüdőgyulladás és thromboembolia alakulhat ki az elpusztult férgek miatt.

Legfontosabb tehát a megelőzés, azaz, a még fiatal mikrofiláriák elpusztítása a vérkeringésben, mely Advocate vagy Stronghold rácsepegtető készítmények havi rendszeres használatával, vagy Milbemax tabletta havonkénti szedésével érhető el.

A szúnyogok elleni védekezés is nagyon fontos, melyet Advantix spot-on, Scalibor nyakörv használatával oldhatunk meg.

Javasoljuk a kutyák 3 havonta történő tesztelését mikrofiláriák jelenlétére.

Megelőzésként javasoljuk az Advantix spot-on használatát havi rendszerességgel, kombinálva Milbemax tablettával. Így nemcsak a szívférgesség ellen védekezünk, hanem megelőzzük a kullancsok által terjesztett betegségeket, valamint gondoskodunk a rendszeres féreghajtásról is.